10. fejezet Újabb lendület

Ahogy kitisztult az agyam attól a bizonyos csóktól, úgy vágtam a falhoz Ranget, ahogy csak bírtam.

Mosolyogva hallgattam, ahogy a fal ráomlik. Ő persze két perc múlva rám vetődött, mihelyst kikászálódott a törmelék alól.

• Ne merészeld még egyszer! - figyelmeztettem, amikor közelebb és közelebb lépett.
• Csak azt ne mondd, hogy nem élvezted? - nevetett fel könnyedén, és gyűlöltem, hogy milyen igaza van.
• De...élveztem. De ez csak egy botlás volt. Range ezt már megbeszéltük. - kerülgettem kifelé, ahogy közeledni szeretett volna.
• Hát persze. Csak egy botlás. - bólogatott, de úgy vigyorgott mint maga az ördög.
• Pontosan. - értettem egyet.
• Most pedig ha...ha...ha nem haragszol, akkor megyek és felöltözök, azután pedig elmondod, hogy mit csinálunk ma. - mondtam zavarban, mert megint túl közel volt hozzám. Fogtam magam, majd bementem a fürdőbe. Először is megmostam az arcom hideg vízzel, mert eléggé forrongtam ezek után. Azután pedig felöltöztem egy fekete farmerba és atlétába. A hajamat egyszerű copfba fogtam, majd kiléptem frissen és üdén. De Range felkavart, ezt be kellett, hogy valljam.
• Keressek esetleg valami pólót vagy atlétát? Biztos van valami férfi holmim. - kérdeztem, ahogy végignéztem rajta, bár engem egyáltalán nem zavart a szakadt anyag, ami rajta volt.
• Ha nagyon zavar....Bár gondolom örülnél, ha átvetkőznék előtted. Fordított esetben én sem tiltakoznék. - kacsintott és úgy mosolygott, hogy valószínű mind a 32 foga kilátszott.
• Range hidegen hagy ha átöltözöl. Csak egész nyugodtan ha ahhoz van kedved. - mosolyogtam gúnyosan, majd leültem vele szemben. Megrázta a fejét, majd beszélni kezdett.
• Nos, ma nagy vadra megyünk majd. Meredith egyik főcsatlósa került az útunkba. Meglesz, ha ügyesek vagyunk. Olyan 26 éves körüli nő, tőled alacsonyabb, vörös hajú, de az eredeti azt hiszem szőke. Csak azért mondom, hogy felismerd ha esetleg változtatta. Szóval délután négykor ugyanabban a klubban mint a múltkor. Öltözz sötét színbe, ha tudsz. - Megvontam a vállam, majd bólintottam, neki pedig újra hatalmas mosoly terült szét az arcán.

Ahogy mondta, hosszú ujjú fekete garbó és fekete farmer volt rajtam, ami alatt ott lapult a fegyverem is.

• Szia! Megjöttem. - csusszantam meg az egyik boxba Range mellé.
• Látom feketébe jöttél, helyes. - villantott rám egy mosolyt, majd alaposan szemügyre vett.
• Hát gondolom, nem kell a feltűnés, csak ezért jöttem ebbe. - mutattam végig magamon.
• Igazából csak azért kértelek meg rá, mert imádom ha feketében vagy. - kuncogott fel, majd kacsintott.
• Mi van? Te...Jól van! Most az egyszer nem ordítom le a fejed, mert szerinted néha eléggé be tudok pöccenni. - tettem idéző jeleket a levegőbe, majd kémlelni kezdtem a terepet.
• Ő az. - bökött oldalba Range pár perc múlva.
• Oké. Tudom, mit kell tennem. Menj te is! - súgtam neki, majd kiléptem a boxból.
• Hello! Heaven vagyok. - léptem oda kedvesen a lányhoz.
• Hello! Drina vagyok. - mutatkozott be, majd kedvesen rám mosolygott.
• Hallottam ám rólad. - vetettem fel neki derűsen a dolgot.
• Igen? Na és mit? - kérdezte és mintha ijedtség csendült volna a hangjában.
• Hát tudom, hogy drogot árulsz. De nyugi van! Én is ezért jöttem. - kacsintottam, mire ravaszan mosolyogni kezdett.
• Neked is kellene? - kérdezte titokzatosan.
• Igen. Megfizetném. - tértem a tárgyra, de eszem ágában sem volt semmi szemetet megenni.
• Helyes, akkor ha gondolod, kimegyünk hátra és adok neked. - mondta én meg majdnem tapsolni kezdtem. Nem hittem volna, hogy ilyen könnyen belesétál a csapdába, de hát vannak idióták.
• Menjünk! - karoltam bele, majd kivittem a raktár mögé, ahol aztán hirtelen feltűnt Range.
• Hello Drina! - köszönt mézes mázason, az említett pedig köpni nyelni nem tudott.
• Range! Azt hittem meghaltál. Meredith...megölt téged. - hebegte zavarban a lány. Drina menekülni próbált, de mindketten túl gyorsak voltunk. Ezt hívják, úgy, hogy kudarcba fulladt akció.
• Nem ölt meg. Az csak egy dolog, hogy akart, de nem sikerült neki. - nevetett keserűen Range, majd vallatásba kezdett a lánnyal, én pedig hanyagul a falnak dőltem. Én már elvégeztem a munka rám eső részét. Körülbelül fél óra múlva besokalltam, ahogy rikácsolt félelmében és már én magam akartam elintézni.
• Range! Öld már meg! Sérti a fülem. - néztem ellenségesen a lányra, aki viszonozta a gesztust.
• Fogd be a szád te ribanc! - kiáltotta oda nekem, bennem pedig felment a pumpa. Egy szemvillanás alatt ott termettem mellette, majd a hátához nyomtam az ezüstöt.
• Festett vörös? Hát igen...nem túl eredeti. Te fogd be a szád, különben olyat teszek amit lehet, hogy...ááá álljunk csak meg, nem nem fogom megbánni. Már most kinyírnálak, ha nem kellene ennyit várni, ugye Range? - fordultam türelmetlenül Rangehez, aki egy vigyort dobott felém.
• Megtudtam amit akartam. - rántotta meg a vállát, majd arrább tolt és végzett azzal a kis kígyóval.
• Range...nem mondták még neked, hogy nem illik bántani a lányokat? - kérdeztem a fejem csóválva.
• Ha meg akarnak ölni, akkor nem fogom ölbe tett kézzel nézni. Na gyere édes! - karolt magához, majd mint valami összeszokott gyilkos páros elhagytuk a terepet.